Tisztelt Ügyfelünk!

A következőkben szeretnénk röviden tájékoztatni a 2020.04.10-én kihirdetett 105/2020. (IV.10) kormányrendeletben megfogalmazott csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás után igényelhető állami támogatásról. A Közlönyben megjelent rendelet nem tér ki mindenre részletesen, továbbá fontos, hogy előreláthatólag április 16-án lesz elérhető a támogatás igényléséhez szükséges formanyomtatvány, amiben további, a rendeletet kiegészítő részletes információkat lehet majd megtudni.

Az eddig ismert részletszabályok alapján, amennyiben egyidejűleg megfelel az alább részletezett feltételeknek a munkavállaló és a munkáltató is, akkor a maximális bér, amit a támogatás számításakor igénybe lehet venni a minimálbér 2-szerese, bruttó 322,00 Ft vagyis nettó 214.130 Ft, 8 órás munkaviszony mellett.

A támogatás számításakor a munkavállaló nettó bérével kell számolni. A kieső munkaidő legalább 30% és legfeljebb 50% lehet, ennek a kieső munkaidőnek a 70%-ra lehet állami támogatást igényelni. A fenti számok alapján tehát a támogatás összege nem lehet fejenként nagyobb 75 ezer Forintnál illetve az erre jutó járulék összegével.

A fentiek a gyakorlatban azt jelentik, hogy a munkáltató terhe lesz a munkavállaló részmunkaidőre jutó bére, valamint a kieső munkaidőre jutó nettó bér 30%-a (ami az eredeti teljes munkabér 15%-a).

A támogatás igénylése során a vállalkozásnak hitelt érdemlő módon alá kell tudnia támasztani, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenyégével összefüggő nemzetgazdasági érdek. Az alátámasztás módjáról a rendelet szövegében nem találhatóak támpontok, ezért erre vonatkozóan az április 16-án megjelenő igénylési adatlapon lehet majd többlet információhoz jutni.

A támogatás a kérelem benyújtását követő időszakra állapítható meg, időtartama három hónap. Jelen rendelet május hónapra szól, mint első támogatott hónap.

A támogatás a munkavállaló részére, munkavállaló saját bankszámlaszámára, havonta utólag kerül folyósításra.

Példa:

A munkavállaló teljes munkaidőben bruttó 161 000 Ft/hó béren volt foglalkoztatva, majd a veszélyhelyzet bejelentését követően napi 4 órára csökkentett munkaidőben bruttó 80 500 Ft/hó bért kap. Távolléti díja (a legtöbb esetben a távolléti díj megegyezik bruttó bérrel) szja-val és járulékkal csökkentve – az egyszerűség kedvéért – 2020. márciusában 107 065 Ft. Áprilisban már a nettó bére 53 533 Ft. A két szám különbözete 53 532 Ft, aminek a 70 %-át az állam átvállalja, tehát ha minden feltételnek megfelelnek, és eleget tesznek a felek, 37 472 Ft-ot utal a munkavállaló részére.

A távolléti díj összegéig fennmaradó (minimum) nettó 16 060 Ft-ot (bruttó 24 150 Ft-ot) a munkáltatónak kell vállalnia (mivel vállalta azt, hogy a támogatással együtt a munkabér összege a 2 támogatás időtartama alatt eléri a munkavállaló távolléti díját), egyéni fejlesztési időre járó bérként kifizetve a dolgozónak, aki vállalja, hogy ebben az időben a munkáltató rendelkezésére áll, például tanul, fejleszti a munkaköréhez kapcsolódó tudását.

A bértámogatás igénybevételének feltételei:

A munkavállaló részéről:

  • nem részesül részmunkaidőben történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb támogatásban,
  • a munkaadóval legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától munkaviszonyban áll, és nem tölti a felmondási idejét,
  • a támogatás igénybevételekor vállalja:
    • a jövedelem kieséssel járó csökkentett munkaidőben történő munkavégzést,
    • azt, hogy a támogatás időtartamát követően nem lesz akadálya a csökkentett munkaidőt megelőző munkaidőhöz való visszatérésnek
    • azt, hogy az egyéni fejlesztési időben a munkaadó rendelkezésére áll. Fejlesztési idő: a munkavállaló a munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés érdekében mentesül a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő 30%-ának megfelelő mértékben a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól.
  • a munkavállalónak az állami foglalkoztatási szerv által végleges határozattal visszakövetelt, támogatással összefüggő fizetési kötelezettsége nem áll fenn,

A munkaadó részéről:

  • a munkavállalót csökkentett munkaidőben foglalkoztatja a munkavállalói létszám csökkentésének megelőzése érdekében, (Csökkentett munkaidő: a veszélyhelyzet kihirdetését követően módosításra kerülő munkaszerződés szerint háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét elérő, de a hetven százalékát meg nem haladó részmunkaidő, amely legalább napi négy óra munkaidőnek megfelelő tartalmú (tehát csak azoknál alkalmazható, akiknél pl. napi 8 óráról napi 4 vagy 5 órára lett csökkentve a munkaidő);
  • a munkavégzés átütemezésére nyitva álló munkaidő-beosztási lehetőségeket a kérelem benyújtásáig kimerítette,
  • legalább hat hónapja működik, és a kérelem benyújtásakor nem részesül munkahelyteremtő, vagy munkahelymegőrzés támogatásban, vagy kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásában,
  • megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek, valamint e feltételek fennállását igazolja,
  • nem áll végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban, és
  • december 31-én nem minősült az európai uniós versenyjogi értelemben vett nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak,

a támogatás iránti kérelmében bemutatja:

  • a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülményeit,
  • ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését,
  • a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedését,
  • hitelt érdemlő módon alátámasztja, hogy a munkavállalók meg

a támogatás igénybevételekor vállalja:

  • a létszámtartási kötelezettséget a támogatás időtartamára, valamint további 1 hónapig:
  • azt, hogy a támogatás ideje alatt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés elrendelésére nem kerül sor, és
  • azt, hogy a támogatás feltételeit vagy a csökkentett munkaidő időtartamát érintő változást két munkanapon belül bejelenti a kormányhivatalnak,
  • azt, hogy a támogatással együtt a munkabér összege a támogatás időtartama alatt eléri a munkavállaló távolléti díját,
  • azt, hogy az egyéni fejlesztési időre munkabért fizet.

A támogatás feltétele még, hogy a munkaidőkeret már lejárt vagy lezárásra került. Továbbá a munkavállalónak és a munkaadónak a támogatás igénybevételével vállalnia kell, hogy megállapodnak a csökkentett munkaidőben, továbbá a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben, legalább a támogatás időtartamára.

Nem nyújtható e rendelet szerinti támogatás az Mt. 53. §-a (munkaszerződéstől eltérő helyen, munkakörben történő foglalkoztatás) valamint 214. § (1) bekezdés a) pontja szerinti (munkaerőkölcsönzés) foglalkoztatáshoz.

A támogatás mértéke a veszélyhelyzet kihirdetésének napja (2020.03.11) szerinti távolléti díj személyi jövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a kieső munkaidőre járó arányos részének 70%-a, de maximum a minimálbér kétszerese (bruttó 322 000 Ft, ami nettó 214 130 Ft-ot jelent).

A támogatás köztehermentes, továbbá fizetés nélküli szabadság idejére nem folyósítható.

A támogatás a munkaadó és munkavállaló együttes kérelmére nyújtható be.

A támogatás iránti kérelmet a munkaadó a veszélyhelyzet időtartama alatt vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő egy hónapon belül a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett erre rendszeresített formanyomtatványon, elektronikus úton nyújtja be.

A támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a munkaszerződés módosítást és a megállapodást arról, hogy a felek vállalják a csökkentett munkaidőt, továbbá azon túl az egyéni fejlesztési időt.

A támogatás iránti kérelmet a munkavállaló foglalkoztatási helye szerint illetékes kormányhivatalnál kell előterjeszteni.

A kormányhivatal

  • a kérelem tekintetében nyolc munkanapon belül megvizsgálja az e rendeletben foglalt feltételek fennállását;
  • határozatban dönt a támogatás nyújtásáról vagy a kérelem elutasításáról;
  • ha a kérelem megfelel az e rendeletben foglalt feltételeknek, a kérelem alapján a munkavállaló részére támogatást nyújt.
  • ha a kérelem elutasításra került, a munkaadó és ugyanazon munkavállaló legfeljebb egy alkalommal nyújthat be ismét kérelmet

Megszűnik a támogatás, ha:

  • a munkavállaló és a munkaadó együttes nyilatkozatban kéri,
  • a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, vagy a támogatással összefüggően valamely kötelezettségének nem tesz eleget,
  • ha a munkaadó
  • a támogatásban részesülő munkavállaló tekintetében munkahelyteremtő vagy munkahelymegőrzés támogatásban részesül, vagy kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásában részesül,
  • a támogatással összefüggően valamely kötelezettségének nem tesz eleget,
  • a csökkentett munkaidő a támogatási időtartam alatt módosításra kerül,
  • a támogatás a jogszabályban meghatározott feltételek hiányában nem lett volna megállapítható.

A munkaadó a kérelem benyújtásával vállalja, hogy ha a vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a Nemzeti Foglalkoztatási Alap számlájára a létszámtartási kötelezettség nem teljesítésének arányában befizetést köteles teljesíteni. A befizetésről a kormányhivatal határozattal dönt.

A létszámtartási kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére a támogatás lejártát követően kerül sor. A támogatást a munkavállaló köteles visszafizetni, ha az részére a jogszabályban meghatározott, a munkavállalóra vonatkozó feltételek hiányában nem lett volna megállapítható.

A munkaadó a folyósított támogatás összegének megfelelő mértékű befizetést köteles teljesíteni, ha jogszabályban meghatározott, munkaadóra vonatkozó feltételek hiányában a támogatás a munkavállalója részére nem lett volna megállapítható, kivéve, ha igazolja, hogy a munkaviszony a munkaadó jogutód nélküli megszűnése, vagy a munkavállaló felmondása következtében szűnt meg.

A 47/2020 Korm. rendelet munkajogi szabályainak kiegészítése (104/2020. Korm. rendelete)

  • a munkáltató elrendelhet legfeljebb 24 havi munkaidőkeretet;
  • munkáltató e rendelet hatályba lépését megelőzően elrendelt munkaidőkeretet 24 havi időtartamra meghosszabbíthatja,
  • az Mt. munkaidőre (99. §) és pihenőidőre (104–106. §) vonatkozó rendelkezéseitől nem lehet eltérni
  • az e rendeletben foglalt szabályoktól eltérő kollektív szerződés rendelkezéseit a veszélyhelyzet megszűnéséig nem lehet alkalmazni.

Üdvözlettel
Ász Könyvelő Iroda Kft.