Az országgyűlés 2020. július 14. napján megszavazta a Kormány által javasolt jogszabályváltozást a KATA törvény módosítása tárgyában. Az indoklás szerint erre azért volt szükség, mert a nagy cégek visszaélnek a KATA előnyös szabályaival, amellyel nemcsak az államkassza bevételét csökkentik, hanem torzítják a piaci versenyt. Ezen indoklás szerint a jövőre hatályba lépő változtatás csak a szabályokat kijátszó nagyobb cégeket fogja érinteni, előzetes számításaik szerint több, mint 300 ezer kisadózó semmiféle változást nem fog tapasztalni (összehasonlításképpen 2020. márciusában összesen 391 ezer katást tartott nyilván a NAV).

MILYEN LÉNYEGES VÁLTOZTATÁSOK LESZNEK JANUÁRTÓL?

1. kapcsolt vállalkozásnak történő számlázás esetén plusz adó [8. § (6a) és (6b) bekezdés]
Aki katásként kapcsolt vállalkozásnak számláz, akkor 40%-os plusz adót kell fizetnie az Art. szerinti kifizetőnek (azaz annak, aki befogadja a katás számláját). Az adót a katásnak kell megfizetnie abban az esetben, ha külföldi kapcsolt vállalkozásnak számláz. Nem számít, hogy mekkora összeget számláz a katás, értékhatár nélkül 40%-os plusz adó terheli a bevételét, amelyet tehát vagy a számlát befogadó kifizető, vagy a katás köteles megfizetni.
Ezen szabály alapján, ha például van egy katás egyéni vállalkozásod és akár csak 1 forintot is beszámlázol abba a kft-be, ahol Te is tulajdonos vagy, 40%-os plusz adót kell fizetnie a kft-nek.

2. 3 millió feletti számlázás esetén plusz adó [8. § (6c) és (6d) bekezdés]
Ha a 3 millió forintot meghaladja az év elejétől összesítve a katás bevétele ugyanattól a kifizetőtől (tehát ha a katás és a kifizető egymás közötti ügyletei egy éven belül meghaladják a 3 millió forintot), akkor a 3 millió forint feletti összeget 40%-os plusz adó terheli. Ezt a plusz adót is a kifizető köteles megfizetni, amely alól szintén egyetlen kivételt jelent az az eset, amikor a kifizető külföldi. Ha ugyanis külföldi kifizetőnek minősül a katás számlát befogadó fél, akkor a katás köteles a plusz adó megfizetésére.
Belföldi kifizető esetén az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt az összeget,

a) amely után a kifizető a (6a) bekezdés alapján 40 százalékos mértékű adót köteles fizetni,
b) amelyet a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak,
c) amelyet a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat az arra jogosult kisadózó vállalkozásnak, vagy
d) amelyet az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerint költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak.

Külföldi kifizető estén az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt a bevételt, amely után a kisadózó vállalkozás a kata törvény 8. § (6b) bekezdése alapján 40 százalékos mértékű adót köteles fizetni.

3. egy magánszemély csak egy vállalkozási formában lehet kisadózó [7. § (1a) bekezdés]
Az adóhivatal a bejelentéskor vizsgálni is fogja, hogy a nyilvántartásában szerepel-e már kisadózóként a vállalkozó, és ha igen, az új bejelentést visszautasíthatja. Amennyiben az említett feltétel 2021. január 1-jén nem teljesül, a NAV 2021. január 1-jével az elsőként bejelentett jogviszony kivételével a többi jogviszony tekintetében törli a magánszemélyt a bejelentett kisadózók köréből.

A PLUSZ ADÓ MEGFIZETÉSE ÉS BEVALLÁSA

A) Belföldi kifizetővel való kapcsolt vállalkozási viszony esetén:
A kifizető a juttatás után a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig 40 százalékos mértékű adót állapít meg, vall be és fizet meg. A bevallásban a kifizető feltünteti a kisadózó vállalkozás adószámát, nevét és címét.

B) Külföldi kifizetővel való kapcsolt vállalkozási viszony esetén:
A bevétel után annak megszerzése hónapját követő hónap 12. napjáig 40 százalékos mértékű adót fizet meg a katás.

C) Egy belföldi kifizetőtől származó 3 milliót meghaladó bevétel esetén:
A kifizető az adót elsőként annak a hónapnak a 12. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg, amelyet megelőzően az említett juttatási értékhatárt átlépte, majd a tárgyév minden olyan hónapját követő hónap 12. napjáig, amelyben a kisadózó vállalkozás részére bevételt juttat. A bevallásban a kifizető feltünteti a kisadózó vállalkozás adószámát, nevét és címét.

D) Egy külföldi kifizetőtől származó 3 milliót meghaladó bevétel esetén:
A kisadózó vállalkozás az adót elsőként annak a hónapnak a 12. napjáig fizeti meg, amelyet megelőzően a külföldi kifizetőtől származó bevétel az említett összeghatárt átlépte, majd a tárgyév minden olyan hónapját követő hónap 12. napjáig, amelyben a külföldi kifizetőtől bevételt szerzett.

TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG

A kifizetővel szerződéses jogviszonyba lépő adózó a szerződés megkötésekor írásban tájékoztatja a kifizetőt arról, hogy kisadózó vállalkozásnak minősül. Az adózó a változást megelőzően – a változás kezdő időpontjának megjelölésével – tájékoztatja a vele szerződéses jogviszonyban álló kifizetőt a kisadózó vállalkozás jogállása megszűnéséről vagy újrakeletkezéséről.

A blogbejegyzést partnerünk, a Csetneki Ügyvédi Társulás jóvoltából jelentettük meg oldalunkon.