A Csetneki Ügyvédi Társulás áttekintette a 102/2020. (IV.10.) Korm.rendeletek szabályait, amelyeket az alábbiakban foglalunk össze.

A szabályok a cégek működését hivatottak biztosítani akadályoztatás, korlátozás esetén. Egyrészt a legfőbb szerv (taggyűlés, közgyűlés) könnyített döntéshozatalára tartalmaznak szabályokat, másrészről az ügyvezetés hatásköreit bővítik.

Alapvetően két részre lehet osztani a szabályokat:

  • egyrészről néhány általános könnyítés, amely a veszélyhelyzet ideje alatt bármikor alkalmazható, akkor is ha a döntéshozó szerv nem akadályozott;
  • másrészről, amelyek kötelezően alkalmazandóak, amikor a jogi személy döntéshozó szerve vagy az egyszemélyes jogi személy tagja a kijárási korlátozások miatt akadályozott a döntéshozatalban (erre az esetre vonatkozik a rendelet szabályainak többsége);

Mint látható majd az új szabályok számos kérdést vetnek fel, új folyamatok és eszközök alkalmazását igénylik az ügyvezetéstől és a tagoktól, így a törvényes működésének kialakítása érdekében javasolt ügyvéd (táv)tanácsadását igénybe venni!

I. Általános könnyítések a veszélyhelyzet idejére

Ezek a szabályok a veszélyhelyzet ideje alatt további feltétel nélkül, azaz jelenleg is alkalmazhatóak:

  1. Legfőbb szerv döntésének módozatai

Erre vonatkozóan fő szabály szerint továbbra az eddigi lehetőségek irányadóak. A legfőbb szerv döntése meghozható

  1. hagyományos ülés tartásával, személyes jelenléttel; vagy
  2. ha az alapító okirat kifejezetten engedi, akkor ülés tartása nélkül, írásbeli döntéshozatallal, ahol a szavazásra felhívást az ügyvezetés postai úton, vagy e-mailben elektronikus aláírással küldheti ki, a szavazatot pedig a jogi személy tag azonos módon, a természetes személy tag egyszerű e-mailben is leadhatja; vagy
  3. ha az alapító okirat azt kifejezetten lehetővé teszi, és szabályait is meghatározza, akkor elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével.
  • Ügyvezetés, igazgatóság kommunikációja a tagokkal

A jogi személy szervei az írásbeli jognyilatkozatokat – ideértve a döntéshozó szerv működésével összefüggő okiratokat is (pl. meghívó, írásbeli határozati javaslatok) – minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel a tag elektronikus levelezési címére (e-mail) is megküldhetik. 

Jelenleg Magyarországon minősített elektronikus aláíró tanúsítvány:

igényelhető.

Amellett, hogy ezen lehetőség alkalmazásához az ügyvezetésnek elektronikus aláírással kell rendelkeznie, meggyőződésem szerint tájékoztatni kell e-mailben az eddig ilyen elektronikus dokumentumokat adott esetben nem használó tagot az e-mailben, hogy az elektronikus aláírással ellátott csatolmányt milyen – ingyenes – szoftver letöltése után tudja megnyitni.

  • Tagok jognyilatkozata a társaság felé

Ez tekinthető az igazi újdonságnak! A tagok a jogi személlyel kapcsolatos jognyilatkozataikat elektronikus üzenetben (e-mail) is közölhetik a jogi személlyel, amely írásbeli nyilatkozatnak minősül:

  1. ha a tag maga is jogi személy, abban az esetben minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással való hitelesítéssel kell aláírni;
  2. természetes személy tag a jognyilatkozata elektronikus aláírására nem köteles, azonban a jognyilatkozatnak a tag azonosíthatóságához szükséges adatokat tartalmaznia kell. Azaz egy egyszerű e-mailben is válaszolhat, leadhatja szavazatát, amennyiben beleírja személyi azonosító adatait (álláspontom szerint: név, lakcím, anyja neve, születési hely és idő, esetleg személyi igazolvány szám, bár arra véleményem szerint adatvédelmi okokból nincs szükség).
  • Igazgatóság és felügyelőbizottság döntése videóhívással és e-mailben:

Az ügyvezető testület (pl. igazgatóság, kuratórium), felügyelőbizottsága, audit bizottság, valamint jogszabály vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján létrehozott más testületi szerv (a továbbiakban együtt: testület)

  1. üléseit elektronikus hírközlő eszköz útján vagy
  2. más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtarthatja, vagy
  3. írásbeli egyeztetést folytathat, és a jogi személy irányításával kapcsolatos döntéseket írásban is meghozhatja.

Ha az elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz útján való tanácskozás és döntéshozatal szabályaira nincs elfogadott eljárásrend vagy az eltér az e rendeletben foglaltaktól, az ülésezés és a döntéshozatal szabályait a testület elnöke, akadályoztatása esetén helyettese, ennek hiányában az elnök által kijelölt, mindezek hiányában az ügyvezetés által felkért tag határozza meg és közli az érintettekkel.

Az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal elektronikus üzenetváltással (e-mail) is történhet.

Fontos tisztázni, hogy ez az általános lehetőség NEM a tagok döntéshozó szervére (pl. taggyűlés, közgyűlés) vonatkozik!

Kiegészítő szabályok:

  • Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a testület tagjainak létszáma a törvényben, illetve a létesítő okiratban előírt szám alá csökken, vagy a tag az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány miatt egyébként nem tud eljárni, a többi tag jogosult a határozathozatalra. A határozatképességre vonatkozó szabályokat a döntésképes tagok száma alapján kell meghatározni, és határozatot ebben az esetben is szótöbbséggel kell meghozni azzal, hogy a többi tag kiesése esetén a határozathozatalra figyelemmel egy személy is jogosult.
  • Ha a jogi személy vezető tisztségviselőjének vagy testületi tagjának, valamint az állandó könyvvizsgálójának megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt szűnik meg (kivéve visszahívása, vezető tisztségviselő halála, jogutód nélküli megszűnése, cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozása; vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkezte), és a felügyeleti jogkörében eljáró hatóság vagy bíróság határozatával történő megszűnés esetét, – a megbízatás alapítói határozat vagy döntéshozó szervi határozat hiányában a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig fennmarad, és a vezető tisztségviselő, a testületi tag, valamint az állandó könyvvizsgáló legkésőbb eddig az időpontig köteles feladatát ellátni.
  • Az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságok esetében, ha a tulajdonos vagy az állami tulajdonosi joggyakorló által jelölt testületi tag nem tud az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány miatt eljárni, a tulajdonos vagy a tulajdonosi joggyakorló jogosult a testületbe helyettesítő tagot jelölni azzal, hogy a helyettesítő tag a testületi tag akadályoztatásának vagy a veszélyhelyzet megszűnéséig járhat el a tulajdonos vagy a tulajdonosi joggyakorló döntésének megfelelően.

II. Legfőbb szerv objektív akadályoztatása esetén alkalmazandó szabályok

Ezek a szabályok akkor alkalmazhatóak, mégpedig kötelezően alkalmazandóak, ha a jogi személy döntéshozó szerve (pl. taggyűlés, közgyűlés) vagy az egyszemélyes jogi személy tagja a kijárási korlátozásra vonatkozó előírások betartása mellet akadályozott a döntéshozatalban.

Mikor akadályozott a döntéshozó szerv?

NEM tisztázza sajnos a rendelet, hogy mikor minősül a döntéshozó szerv akadályozottnak a döntéshozatalban. Ennek eldöntése azonban kritikus kérdés, hiszen amennyiben nem az, abban az esetben ezek a speciális szabályok nem alkalmazhatóak, míg ellenkező esetben kötelező őket alkalmazni.

Véleményem szerint abból célszerű kiindulni, hogy a jogszabály

  • kimondottan kijárási korlátozásra vonatkozó előírás miatti,
  • „akadályoztatás” esetére rendelkezik,
  • rendkívüli hatásköri és eljárási szabályokról,
  • esetileg korlátozva a tagok döntéshozó szervének, így a tagoknak a jogait,
  • esetileg kibővítve a menedzsment hatásköreit,
  • célját tekintve a jogi személy működését és
  • feltehetően a tagok részvételi jogát egyszerre biztosítandó.

Ebből adódóan minden bizonnyal objektív akadályoztatás esetére vonatkozik, amikor jogszabály általi kijárási korlátozás, vagy hatósági-közigazgatási döntés miatt nem lehet összehívni a legfőbb szervet. Ilyen lehet a jelenleginél (amikor fontos okból még el lehet hagyni a lakhelyet) szigorúbb általános kijárási tilalom, vagy karantén.

Másik kérdés, hogy mikor, hány tag akadályoztatása esetén minősül akadályozottnak maga a döntéshozó szerv (pl taggyűlés). A legtöbb jogi személy esetében ugyanis megismételt taggyűlés esetén a jelenlévők számától függetlenül határozatképes a taggyűlés, azaz objektíve akár egy tag akadályoztatásának hiányában is működőképes a legfőbb szerv. Amennyiben viszont a tag részvételi jogainak biztosítása szempontjából közelítjük, akkor viszont akár egyetlen tag akadályoztatása sem jelent eltérő helyzetet a tagok többségének akadályoztatásánál. Ezt érezzük a rendelet szempontjából a leghomályosabb kérdésnek. Ennek feltehetően jogalkotói pontosítására lesz szükség.

Végül a ki dönti el kérdés megválaszolása talán a legegyszerűbb. Gyakorlati megközelítéssel az ügyvezetés, akinek a feladata a legfőbb szerv összehívása és működtetése. A veszélyhelyzet idején nem valószínű, hogy a tagok törvényességi felügyeleti eljárásban vagy a határozattal szembeni bíróság általi felülvizsgálat iránti polgári perben hatékonyan (időben) felül tudnak vizsgáltatni egy ilyen döntést. A veszélyhelyzet lejártát követően pedig amúgy is a legfőbb szerv dönt a határozat hatályban tartásáról. Természetesen azért nem kizárt a kisebbségben maradt tagok által a döntés megtámadása bíróság előtt, és kérhetik a határozat végrehajtásának felfüggesztését is. A bíróság utóbbi esetben jogszabálysértés, így például akadályoztatás hiányában hozott rendkívüli ügyvezetői döntések esetén soron kívül dönthet a döntés alkalmazásának felfüggesztéséről.

Bizonyos esetekben, mint azt alább kifejtjük, maga a rendelet ad arra lehetőséget, hogy tagok blokkolják az ügyvezetői döntést.

A legfőbb szerv objektív akadályoztatása esetére két irányba fut tovább a szabályozás.

  1. Legfőbb szerv működésének alternatív módjai

Az alábbi eljárásrendeket kell és lehet alkalmazni a legfőbb szerv döntéshozatalára,

  • ha a jogi személy tagjainak száma legfeljebb öt fő és a döntéshozó szerv határozatképessége alábbiak szerint biztosítható; vagy
  • ha a jogi személy tagjainak száma az öt főt meghaladja, de tíz főt nem haladja meg és a szavazatok többségével rendelkező tagok azt kérik; vagy
  • ha a jogi személy tagjainak száma a tíz főt meghaladja és a jogi személy ügyvezetése – vagy az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság esetén a tulajdonosi joggyakorló – azt kezdeményezi.
  1. Döntéshozatal módozatai

A jogi személy döntéshozó szervének ülése NEM tartható meg olyan módon, hogy az a tag személyes részvételét igényelje, abban az esetben sem, ha az ülés e rendelet hatálybalépésekor már összehívásra került. Értelemszerűen ha jogszabály a jogi személy döntéshozó szerve (vagy más szerve) ülésének nyilvánosságát írja elő, a veszélyhelyzet ideje alatt az nem alkalmazható.

A döntés meghozható

  1. ülés tartása nélkül, írásbeli döntéshozatallal
  2. ülés tartásával, de csak a tag elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő részvételével

abban az esetben is, ha az alapító okirat azt nem teszi lehetővé.

Ha a jogi személy létesítő okirata ezek szabályairól nem, vagy a Korm. rendeletben foglaltaktól eltérően rendelkezik, ezeknek a szabályoknak a megállapítására és a tagokkal való közlésére a jogi személy ügyvezetése – több önállóan eljáró vezető tisztségviselő esetén a munkáltatói jogok (!?) gyakorlására feljogosított vezető tisztségviselő – jogosult.

Bizonyos garanciális részletszabályokat tartalmaz a Korm. rendelet is:

  1. a döntéshozatal módját és feltételeit úgy kell meghatározni, hogy a döntéshozatalban valamennyi tag részt tudjon venni;
  2. a napirendre vonatkozó részletes tájékoztatás nem mellőzhető, és
  3. a határozat tervezetét a taggal közölni kell,
  4. elektronikus hírközlő eszköz útján való jelenlétre vonatkozóan
    1. meg kell határozni az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket és informatikai alkalmazásokat, és
    1. ha a jogi személy ügyvezetése a tagokat (képviselőiket) személyesen nem ismeri, meg kell határozni a személyazonosság igazolásának módját,
    1. a vezető tisztségviselő az ülésről jegyzőkönyvet készít, amelyben rögzíti az ülés megtartásának körülményeit, a résztvevő tagok adatait
  5. ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén
  6. a szavazat megküldésére legalább 15 napot kell biztosítani,
  7. a Ptk. 3:20. § (2) és (4) bekezdését alkalmazni kell,

[Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során e törvénynek a határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az ügyvezetés részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag vagy alapító jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.

A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi tag vagy alapító szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az ügyvezetés megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal vagy az alapítókkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.]

  • a tag a döntéshozó szerv ülésének összehívását vagy az elektronikus hírközlő eszköz útján való megtartását nem kezdeményezheti,
  • a tag szavazata akkor érvényes, ha abból egyértelműen megállapítható a tag személye (név, lakóhely vagy székhely, szervezet esetén képviselőjének neve), a szavazásra bocsátott határozattervezet megjelölése – több határozati javaslat esetén a határozattervezetek sorszáma – és az arra adott szavazat, és
  • a tag a szavazatát az I.3. pontban meghatározott módon is megküldheti (jogi szamély tag elektronikus aláírással; természetes személy tag e-mailben),
  • felügyelőbizottság tagokat, könyvvizsgálót a tagokkal azonos módon kell tájékoztatni, és az észrevétel lehetőségét biztosítani;
  • a jogi személy ügyvezetése köteles – a rendelkezésére álló elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz segítésével – megtenni mindent annak érdekében, hogy a tagok a döntéshozatal menetével összefüggő tájékoztatást és okiratokat megkapják, valamint, hogy a meghozott döntésekről tájékoztatást kapjanak.

Bár álláspontom szerint nem igényelt volna rendkívüli szabályozást, de a jogszabály – feltehetően inkább tájékoztatóm jelleggel – tartalmazza, hogy ha a jogi személynek egy tagja vagy alapítója van – ideértve az alapítói jogok gyakorlására jogosult személyt is -, a döntéshozó szerv hatáskörében az egyedüli tag vagy alapító írásban határoz és a döntés az ügyvezetéssel való közléssel válik hatályossá.

  • Ügyvezetés, igazgatóság kommunikációja a tagokkal

[lsd I.2. pont]!

  • Tagok jognyilatkozata a társaság felé

[lsd I.3. pont]!

  • Igazgatóság és felügyelőbizottság döntése videóhívással és e-mailben

[lsd I.4. pont]!

  • Ügyvezetői „kormányzás”: ügyvezető saját hatáskörben hozott határozata

A tagok döntéshozó szervének fentiekben kifejtett akadályoztatása esetén az alábbi eljárásrendeket kell és lehet alkalmazni a legfőbb szerv döntéshozatalára,

  • ha a jogi személy tagjainak száma legfeljebb öt fő és a döntéshozó szerv határozatképessége az A) pontban meghatározott módon NEM biztosítható; vagy
  • ha a jogi személy tagjainak száma az öt főt meghaladja, de tíz főt nem haladja meg és a szavazatok többségével rendelkező tagok az A) pontban meghatározott módon való döntéshozatalt NEM kérik;
  • ha a jogi személy tagjainak száma a tíz főt meghaladja és a jogi személy ügyvezetése – vagy az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság esetén a tulajdonosi joggyakorló – azt saját döntése alapján NEM kezdeményezi.

Előbbi esetekben ügyvezetés határoz (a továbbiakban: „megengedett döntés”)

  • a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáról,
  • az adózott eredmény felhasználásáról és
  • az amúgy a döntéshozó szerv hatáskörbe tartozó, azonban a jogi személy törvényes működésének fenntartásához, a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, valamint az észszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben,
  • az állandó könyvvizsgáló megbízatásának lejárta esetén a szükséges intézkedések meghozataláról.

Tárgyi korlátozás:

  • a jogi személy létesítő okiratát nem módosíthatja, kivéve, ha arra a veszélyhelyzet ideje alatt hatályba lépő jogszabály rendelkezése alapján van szükség,
  • a jogi személy jogutód nélküli megszűnéséről nem dönthet,
  • a jogi személy átalakulását, egyesülését vagy szétválását nem határozhatja el és folyamatban lévő átalakulásban, egyesülésben vagy szétválásban a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó kérdésben nem dönthet,
  • korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság esetén a jegyzett tőke leszállításáról nem dönthet

[kft és zrt. a jegyzetttőke Ptk. szerint kötelező leszállításáról a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli taggyűlésen/közgyűlésen köteles dönteni]

Eljárási korlátok:

  • A jogi személy ügyvezetése megengedett döntést csak akkor hozhat, ha
  • a szavazatok 25%-át meghaladó részesedéssel rendelkező tagok a döntés meghozatalát megelőző írásbeli véleményükben legalább a szavazatok 51%-át elérő mértékben a határozati javaslattal szemben nem tiltakoznak,
  • ha a jogi személynek a Ptk. szerinti többségi befolyással vagy minősített többséggel rendelkező tagja van, akkor e tag az előzetes írásbeli véleményében a határozati javaslattal szemben nem tiltakozik.
  • Pótbefizetésről vagy egyéb tőkepótlásról csak akkor dönthet, ha az a tagok jogi személyben fennálló részesedése mértékét nem érinti és a pótbefizetésre vagy egyéb befizetésre kötelezettek ehhez előzetesen írásban hozzájárulnak;
  • A számviteli törvény szerinti beszámoló könyvvizsgálata elvégezhető akkor is, ha beszámolóról az a jogi személy ügyvezetése határoz.
  • Ha a jogi személynél felügyelőbizottság működik, a jogi személy ügyvezetése a beszámolóról a felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában dönthet.
  • Az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság ügyvezetése a megengedett ügyekben csak akkor dönthet, ha a döntéshozatalra előzetesen felhatalmazást kapott az állami tulajdonostól vagy a tulajdonosi joggyakorlótól.

Kiegészítő szabályok:

  • A jogi személy ügyvezetésének megengedett döntése a döntéshozó szerv határozatának minősül, és e rendelet eltérő rendelkezése hiányában végrehajtható.
  • A jogi személy ügyvezetése döntéséért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben (Ptk. 3:24. §).
  • A döntést a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli döntéshozó szervi ülés napirendjére kell tűzni. Ha az utólagos döntéshozó szervi határozat a korábbi döntést megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, az nem érinti az azt megelőzően keletkezett jogokat és kötelezettségeket.
  • A jogi személy ügyvezetése köteles – a rendelkezésére álló elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz segítésével – megtenni mindent annak érdekében, hogy a döntésekről a tagok tájékoztatást kapjanak. Ha a jogi személyre vonatkozó előírás a döntéshozó szerv határozatának vagy az üléssel összefüggő egyéb iratnak a közzétételéről vagy a nyilvántartó bírósághoz való benyújtásáról rendelkezik, az ügyvezetői döntését kell közzétenni, valamint benyújtani.

[A rendelet Nyrt-re és társasházakra vonatkozóan is tartalmaz speciális rendelkezéseket, amely azonban jelen cikknek nem tárgya.]

A blogbejegyzést partnerünk, a Csetneki Ügyvédi Társulás jóvoltából jelentettük meg oldalunkon.